dadogas-epelus

Dadogás

Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Milyen tünetekre figyeljünk szülőként?​

Mi a dadogás?

A dadogás esetében a beszédfolyamatosság akadályozott, akaratlan ismétlések, hangok, szavak illetve kifejezések elnyújtása által, valamint önkéntelen szünetek vagy olyan blokkok által, amelyekben a dadogó személy képtelen a hangok produkciójára. A „dadogás” kifejezés alatt általában akaratlan hangismétléseket értünk, azonban a kifejezés magában foglalja a beszéd előtti szokatlan mértékű hezitálásokat és szüneteket, amelyekre a mondatokban vagy szavakban dadogó emberek hivatkoznak, valamint bizonyos hangok elnyújtása is ide tartozik. (Forrás: Wikipédia)

3-4 éves gyermekek szülei gyakran fordulnak tanácsért logopédusokhoz, amikor a gyermek beszédének folyamatosságában problémát tapasztalnak.

Nem kell azonnal pánikba esnünk. Fontos azonban tudni, hogy mi a különbség a nem folyamatos beszéd és a valódi dadogás között.

A nem folyamatos beszéddel gyakran találkozunk a 3-4 éves gyermekek körében. Ekkor alakul ki az összefüggő beszéd, megugrik a szókincs, fokozódik a közlésvágy. A megakadások, ismétlések sokszor azért fordulnak elő, mert a motoros kivitelezés még pontatlan. Az artikulációs mozgások (ajkak, arcizmok, nyelvmozgások) pontos kivitelezéséhez összehangolt, finom, koordinált működésre van szükség. 

Ebben az életkorban a gyerekek nagy része még nem feltétlenül képes minden beszédhang pontos képzésére, a beszédhez szükséges levegő megfelelő beosztására. Gyakran tapasztaljuk, hogy nagyon gyorsan és sok információt szeretnének megosztani velünk a gyermekek, de a beszéd tervezésének és mozgásos kivitelezésének szinkronja nem feltétlenül jellemző ilyenkor- tipikus példák: „nem is vesz levegőt közben a gyerek”, „megállás nélkül mondja a magáét”, „többször újrakezdi a mondatot”, „ismétli a szavakat”.

A leglényegesebb különbségek:

NEM FOLYAMATOS BESZÉD
  • Gondtalan, energikus magatartás
  • Élénk beszédkésztetés
  • Oka a belső beszéd tökéletlensége
  • Beszédfolyamat: folyamatos beszéd
  • Tünetek: szótagok, szavak ismétlése
KEZDŐDŐ VALÓDI DADOGÁS
  • Félénk, bátortalan
  • Beszédfélelem alakul ki
  • Kifejező beszéd gátolt
  • Beszédfolyamat: megszakított
  • Tünetek: elnémulás, hangismétlés jellemző

Mikor kell szakembert felkeresni?

Ha az első tünetek (megakadások, ismételgetések) megjelenését követő 4-6 hónapon belül nem múlnak el a problémák vagy gyakoribbá válnak, akkor mindenképpen javasolt szakember felkeresése. Többnyire pszichológus és logopédus együttműködése a célravezető.

Ha a szülő bizonytalan, vagy nem tudja eldönteni, hogy ezek mennyire súlyos tünetek, akkor is jó megoldás lehet egy konzultáció a szakértővel.

Mitől alakulhat ki a valódi dadogás? Milyen okok állhatnak a háttérben?

A valódi dadogás kialakulásának befolyásoló tényezői között szerepelhet akár örökletes hajlam (itt a görcsre való hajlamra gondolunk), fontos információ, hogy volt-e a családban ilyen probléma. 

A dadogás okainak és hátterének megértésénél fontosak a pszichés tényezők is (pszichés labilitás, szorongás). 

Az esetleges idegrendszeri sérülések is befolyásoló tényezők lehetnek, illetve a fokozott motoros ügyetlenség (mely akár a száj, ajkak, nyelv mozgásainak működésére is kiterjedhet).

Vizsgálat:

A vizsgálat során az alábbi területek feltérképezésére fókuszálunk (érdemes a vizsgálat előtt ezeket megfigyelni a gyermekeden, esetleg feljegyzéseket készíteni a tapasztalatokról, változásokról):

  • első tünetek megjelenésének ideje és formája
  • beszédgátlás kialakult-e a gyermeknél
  • kapcsolatfélelem
  • légzés, levegőbeosztás
  • hangmagasság, hangszín, hangerő
  • hogyan indítja a beszédet
  • beszédfolyamaton belül: elnyújtás, elakadás, hangbetoldás, hangkihagyás
  • előfordulnak-e görcsök, ezek időtartama, gyakorisága
  • beszéd tempója és ritmusa
  • vannak-e akarattól független együttmozgások
  • enyhítő vagy súlyosbító helyzetek (éneklés, versmondás, suttogás, más hangfekvés, szerephelyzetek, mozgással/cselekvéssel kísért beszéd)

Terápia:

Magyarországon életkornak megfelelő terápiás eljárások és módszerek állnak rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy logopédus és pszichológus által vezetett csoportos terápia, művészetterápia, szülőtréning, tanácsadás keretein belül kaphat segítséget a család.

Ha szülőként bizonytalan vagy, ajánlom az online tanácsadás lehetőségét, ahol a gyermek jelenléte nélkül, szakembertől kaphatsz segítséget:

Milyen hosszú a terápia? Mire lehet számítani?

A probléma súlyosságától függően, lehetséges, hogy otthoni fejlesztéssel orvosolható a helyzet?​

Nem minden esetben van szükség azonnali terápiás ellátásra. Első körben, főleg enyhébb tüneteket tapasztalva tanácsadással (logopédus, pszichológus) segítjük a családot. Amennyiben 4-6 hónap elteltével sincs számottevő javulás, vagy közben súlyosabb tüneteket produkál a gyermek, akkor kezdjük el a terápiás munkát. Ennek időtartama, rendszeressége természetesen nagyban függ a probléma súlyosságától, a gyermek életkorától. Egyéni vagy kiscsoportos formában is történhet a terápia, a szülőkkel való konzultáció, a tanácsadás folyamatos. Vannak gyermekek, akiknél néhány hónap alatt már jelentős javulást tapasztalunk, de előfordulhat az is, hogy akár másfél-2 év munka is szükséges az eredményes munkához.

Kapcsolódó kérdések:

A lányom 3 éves, nemrég megszületett a kistesó. 1 hete elkezdett dadogni a nagy, azelőtt egészen szépen beszélt. Lehetséges, hogy a kistesó érkezése okozta a problémát? Mennyi idő alatt rendeződhet a helyzet? Hogyan segíthetem a helyzet megoldását? Érdemes konzultációra jelentkezni?

Válasz: Sok gyermeknél tapasztalunk ilyen nehézséget, amikor nagyobb változás történik az életükben. A testvér érkezésével ugye változik az az alaphelyzet, hogy anya mindig elérhető számára, akár a kórházi napokra gondolunk, később pedig osztozni kell a szülő figyelmén és idején. Ebben a helyzetben azzal tudunk segíteni, ha figyelmesen, türelmesen meghallgatjuk a gyermek mondanivalóját, próbálunk vele minőségi időt tölteni a kistesó nélkül is, például a közös esti mesén kívül külön is mesélni neki, beszélgetni vele. Ilyen helyzetekben általában gyorsan rendeződik a probléma. Ahogy beáll a család ritmusa, napirendje, rutinjai a gyerekekkel, nagy valószínűséggel javulni fog a helyzet.

Kisfiam hamarosan 3 éves lesz. Eddig mondatokban, szépen, tisztán beszélt, viszont egyik pillanatról a másikra elkezdett dadogni, majd mostanra odáig jutottunk, hogy egy-egy szót csak nagy nehézségek árán tud kimondani. Mondatokat már szinte soha nem mond, csak mutogat és hangokat ad ki, ha valamit közölni szeretne. Aggódnom kellene? Érdemes konzultációra jelentkezni?

Válasz: Fontos szempont, hogy kialakul-e a gyermeknél beszédgátlás, beszédfélelem. Gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos helyzetekben/bizonyos személyekkel való kommunikáció során súlyosabban jelentkeznek a tünetek. Érdemes ezeket a megfigyeléseket rögzíteni, mert a későbbi vizsgálati és esetleges terápiás folyamatok szempontjából lényeges információk. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek a kifejező beszédet más nonverbális kommunikációs eszközökkel helyettesíti, akkor javasolt felkeresni szakembert. 

Egy 6 éves dadogót érdemes elvinni logopédushoz és nem várni, hogy magától elmúlik?

Válasz: 6 éves gyermek esetében mindenképp javasolt a vizsgálat, ami alapján a szakember kompetenciája eldönteni, hogy szükség van-e logopédiai terápiára, illetve bevonni pszichológust is a folyamatba.

Tanácsadás

Egy alkalmas online egyéni logopédiai tanácsadás Hepp Katalinnal

Egy alkalmas egyéni tanácsadás Hepp Katalinnal, logopédiai tanácsadás, iskolaérettség, beszédfejlődés és korai fejlesztés témakörökben.

6000 Ft

Szerző: Hepp Katalin
Gyógypedagógus-Logopédus,

Szakterülete: beszédindítás, artikulációs zavarok, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia terápiák, iskolai előkészítő csoportokkal való foglalkozások, beszédfeldolgozási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése.

Bevásárlókosár
Tetejére görgetés