Dadogás
Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Milyen tünetekre figyeljünk szülőként?
Mi a dadogás?
A dadogás esetében a beszédfolyamatosság akadályozott, akaratlan ismétlések, hangok, szavak illetve kifejezések elnyújtása által, valamint önkéntelen szünetek vagy olyan blokkok által, amelyekben a dadogó személy képtelen a hangok produkciójára. A „dadogás” kifejezés alatt általában akaratlan hangismétléseket értünk, azonban a kifejezés magában foglalja a beszéd előtti szokatlan mértékű hezitálásokat és szüneteket, amelyekre a mondatokban vagy szavakban dadogó emberek hivatkoznak, valamint bizonyos hangok elnyújtása is ide tartozik. (Forrás: Wikipédia)
3-4 éves gyermekek szülei gyakran fordulnak tanácsért logopédusokhoz, amikor a gyermek beszédének folyamatosságában problémát tapasztalnak.
Nem kell azonnal pánikba esnünk. Fontos azonban tudni, hogy mi a különbség a nem folyamatos beszéd és a valódi dadogás között.
A nem folyamatos beszéddel gyakran találkozunk a 3-4 éves gyermekek körében. Ekkor alakul ki az összefüggő beszéd, megugrik a szókincs, fokozódik a közlésvágy. A megakadások, ismétlések sokszor azért fordulnak elő, mert a motoros kivitelezés még pontatlan. Az artikulációs mozgások (ajkak, arcizmok, nyelvmozgások) pontos kivitelezéséhez összehangolt, finom, koordinált működésre van szükség.
Ebben az életkorban a gyerekek nagy része még nem feltétlenül képes minden beszédhang pontos képzésére, a beszédhez szükséges levegő megfelelő beosztására. Gyakran tapasztaljuk, hogy nagyon gyorsan és sok információt szeretnének megosztani velünk a gyermekek, de a beszéd tervezésének és mozgásos kivitelezésének szinkronja nem feltétlenül jellemző ilyenkor- tipikus példák: „nem is vesz levegőt közben a gyerek”, „megállás nélkül mondja a magáét”, „többször újrakezdi a mondatot”, „ismétli a szavakat”.
A leglényegesebb különbségek:
NEM FOLYAMATOS BESZÉD
- Gondtalan, energikus magatartás
- Élénk beszédkésztetés
- Oka a belső beszéd tökéletlensége
- Beszédfolyamat: folyamatos beszéd
- Tünetek: szótagok, szavak ismétlése
KEZDŐDŐ VALÓDI DADOGÁS
- Félénk, bátortalan
- Beszédfélelem alakul ki
- Kifejező beszéd gátolt
- Beszédfolyamat: megszakított
- Tünetek: elnémulás, hangismétlés jellemző
Mikor kell szakembert felkeresni?
Ha az első tünetek (megakadások, ismételgetések) megjelenését követő 4-6 hónapon belül nem múlnak el a problémák vagy gyakoribbá válnak, akkor mindenképpen javasolt szakember felkeresése. Többnyire pszichológus és logopédus együttműködése a célravezető.
Ha a szülő bizonytalan, vagy nem tudja eldönteni, hogy ezek mennyire súlyos tünetek, akkor is jó megoldás lehet egy konzultáció a szakértővel.
Mitől alakulhat ki a valódi dadogás? Milyen okok állhatnak a háttérben?
A valódi dadogás kialakulásának befolyásoló tényezői között szerepelhet akár örökletes hajlam (itt a görcsre való hajlamra gondolunk), fontos információ, hogy volt-e a családban ilyen probléma.
A dadogás okainak és hátterének megértésénél fontosak a pszichés tényezők is (pszichés labilitás, szorongás).
Az esetleges idegrendszeri sérülések is befolyásoló tényezők lehetnek, illetve a fokozott motoros ügyetlenség (mely akár a száj, ajkak, nyelv mozgásainak működésére is kiterjedhet).
Vizsgálat:
A vizsgálat során az alábbi területek feltérképezésére fókuszálunk (érdemes a vizsgálat előtt ezeket megfigyelni a gyermekeden, esetleg feljegyzéseket készíteni a tapasztalatokról, változásokról):
- első tünetek megjelenésének ideje és formája
- beszédgátlás kialakult-e a gyermeknél
- kapcsolatfélelem
- légzés, levegőbeosztás
- hangmagasság, hangszín, hangerő
- hogyan indítja a beszédet
- beszédfolyamaton belül: elnyújtás, elakadás, hangbetoldás, hangkihagyás
- előfordulnak-e görcsök, ezek időtartama, gyakorisága
- beszéd tempója és ritmusa
- vannak-e akarattól független együttmozgások
- enyhítő vagy súlyosbító helyzetek (éneklés, versmondás, suttogás, más hangfekvés, szerephelyzetek, mozgással/cselekvéssel kísért beszéd)
Terápia:
Magyarországon életkornak megfelelő terápiás eljárások és módszerek állnak rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy logopédus és pszichológus által vezetett csoportos terápia, művészetterápia, szülőtréning, tanácsadás keretein belül kaphat segítséget a család.
Ha szülőként bizonytalan vagy, ajánlom az online tanácsadás lehetőségét, ahol a gyermek jelenléte nélkül, szakembertől kaphatsz segítséget:
Milyen hosszú a terápia? Mire lehet számítani?
A probléma súlyosságától függően, lehetséges, hogy otthoni fejlesztéssel orvosolható a helyzet?
Nem minden esetben van szükség azonnali terápiás ellátásra. Első körben, főleg enyhébb tüneteket tapasztalva tanácsadással (logopédus, pszichológus) segítjük a családot. Amennyiben 4-6 hónap elteltével sincs számottevő javulás, vagy közben súlyosabb tüneteket produkál a gyermek, akkor kezdjük el a terápiás munkát. Ennek időtartama, rendszeressége természetesen nagyban függ a probléma súlyosságától, a gyermek életkorától. Egyéni vagy kiscsoportos formában is történhet a terápia, a szülőkkel való konzultáció, a tanácsadás folyamatos. Vannak gyermekek, akiknél néhány hónap alatt már jelentős javulást tapasztalunk, de előfordulhat az is, hogy akár másfél-2 év munka is szükséges az eredményes munkához.
Kapcsolódó kérdések:
A lányom 3 éves, nemrég megszületett a kistesó. 1 hete elkezdett dadogni a nagy, azelőtt egészen szépen beszélt. Lehetséges, hogy a kistesó érkezése okozta a problémát? Mennyi idő alatt rendeződhet a helyzet? Hogyan segíthetem a helyzet megoldását? Érdemes konzultációra jelentkezni?
Válasz: Sok gyermeknél tapasztalunk ilyen nehézséget, amikor nagyobb változás történik az életükben. A testvér érkezésével ugye változik az az alaphelyzet, hogy anya mindig elérhető számára, akár a kórházi napokra gondolunk, később pedig osztozni kell a szülő figyelmén és idején. Ebben a helyzetben azzal tudunk segíteni, ha figyelmesen, türelmesen meghallgatjuk a gyermek mondanivalóját, próbálunk vele minőségi időt tölteni a kistesó nélkül is, például a közös esti mesén kívül külön is mesélni neki, beszélgetni vele. Ilyen helyzetekben általában gyorsan rendeződik a probléma. Ahogy beáll a család ritmusa, napirendje, rutinjai a gyerekekkel, nagy valószínűséggel javulni fog a helyzet.
Kisfiam hamarosan 3 éves lesz. Eddig mondatokban, szépen, tisztán beszélt, viszont egyik pillanatról a másikra elkezdett dadogni, majd mostanra odáig jutottunk, hogy egy-egy szót csak nagy nehézségek árán tud kimondani. Mondatokat már szinte soha nem mond, csak mutogat és hangokat ad ki, ha valamit közölni szeretne. Aggódnom kellene? Érdemes konzultációra jelentkezni?
Válasz: Fontos szempont, hogy kialakul-e a gyermeknél beszédgátlás, beszédfélelem. Gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos helyzetekben/bizonyos személyekkel való kommunikáció során súlyosabban jelentkeznek a tünetek. Érdemes ezeket a megfigyeléseket rögzíteni, mert a későbbi vizsgálati és esetleges terápiás folyamatok szempontjából lényeges információk. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek a kifejező beszédet más nonverbális kommunikációs eszközökkel helyettesíti, akkor javasolt felkeresni szakembert.
Egy 6 éves dadogót érdemes elvinni logopédushoz és nem várni, hogy magától elmúlik?
Válasz: 6 éves gyermek esetében mindenképp javasolt a vizsgálat, ami alapján a szakember kompetenciája eldönteni, hogy szükség van-e logopédiai terápiára, illetve bevonni pszichológust is a folyamatba.
Tanácsadás
Egy alkalmas online egyéni logopédiai tanácsadás Hepp Katalinnal
Egy alkalmas egyéni tanácsadás Hepp Katalinnal, logopédiai tanácsadás, iskolaérettség, beszédfejlődés és korai fejlesztés témakörökben.
8.000 Ft
Szerző: Hepp Katalin
Gyógypedagógus-Logopédus,
Szakterülete: beszédindítás, artikulációs zavarok, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia terápiák, iskolai előkészítő csoportokkal való foglalkozások, adhd, beszédfeldolgozási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése.