Nem vagy keveset beszél a gyerekem, mi a teendő?

Ebben a bejegyzésben szeretnénk eloszlatni a félelmeket és szeretnénk megválaszolni a kérdéseket, azzal kapcsolatban, hogy mikortól kell beszélnie a gyermeknek, mikortól lehet baj az, ha nem vagy keveset beszél a gyermek, mikortól érdemes szakértőt felkeresni és hova, kihez lehet fordulni, ha úgy érezzük, hogy baj van, illetve hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, mire lehet számítani?

Általában mikor (hány éves kortól) kezdenek el beszélni a gyerekek?

Van különbség a lányok és a fiúk között, de jellemzően egy éves kor körül már megjelennek az első szavak. Többnyire hangutánzó szavak (állathangok, járművek), valamint a gyermeket körülvevő személyek/tárgyak nevei. 1,5- 2 évesen jellemzően már használnak 50-70 kifejezést, ezt követően várható a mondatok megjelenése.

Mikor számít nem beszélőnek a gyermek és ez mikortól probléma?

Lányok esetében másfél évesen, fiúk esetében 2 éves kortól probléma, ha egyetlen szót sem használ a gyermek. Ilyenkor fontos megfigyelni, hogy van-e bármilyen hangutánzás, hangadás a gyermeknél, próbál-e egyáltalán hangadással kommunikálni vagy csak gesztusokkal, rámutatással jelez nekünk.

Mit jelent, hogy keveset beszél a gyermek és ez mikortól probléma?

A különböző életkorokban megvannak azok a jellemző mérföldkövek a beszédprodukció tekintetében, amelyekhez viszonyítani tudunk: 1,5-2 évesen legalább 50 szó, 2-2,5 évesen 100-200 szó, illetve kétszavas mondatok, 2,5-3 évesen már 700-900 szó jellemző. Akkor van probléma, ha jelentősen elmarad a gyermek szókészlete az elvárttól. 

Például 3 évesen csak 5 szó használata nyilván nem elegendő, vagy hónapok telnek el úgy, hogy ugyanannyi a gyermek által használt szavak száma.

Szülőként sokat segíthetsz azzal, ha feljegyzed magadnak a gyermeked által használt szavakat. Ezzel időben is tudod követni, hogyan bővül a szókincse. Például januárban még csak 20 szó, márciusban már 60, májusban már olyan sok, hogy alig bírod jegyzetelni.

Honnan tudhatom, hogy baj van, és már szükség van vizsgálatra?

Ezekben az esetekben érdemes felkeresni egy szakembert: 1,5-2 évesen sem kezd szavakat használni; 2,5 évesen nem fűzi össze a szavakat mondatokká; a vele azonos életkorú gyermekekkel nem tud kommunikálni. Általában a bölcsikben, ovikban jelezni szokták a szülőknek, ha indokolt a szakember felkeresése. Sokszor a gyermekorvosok, védőnők is küldik a gyerekeket logopédushoz. Valamint 3 éves életkorban van logopédiai szűrővizsgálat- legkésőbb itt kiderül, ha szükség van fejlesztésre.

Ki és mikor kezdeményezheti a vizsgálatot?

A gyermek életkorától függően kérhet vizsgálatot a szülő, nagyobb gyermekek esetében a bölcsődével vagy óvodával közösen is el lehet indítani a folyamatot.

Mire számíthat a szülő egy ilyen vizsgálaton? Hogy érdemes készülni?

A szakemberek nagyon sok kérdést fognak feltenni a gyermek korábbi fejlődésével kapcsolatban, tehát sokat segít, ha előtte kicsit felkészülünk. A kommunikáció és beszédfejlődés területe mellett a mozgásfejlődés, játéktevékenység, értelmi fejlődés állomásait is végig követjük. Ezen területek fejlődése ugyanis szorosan összekapcsolódik, illetve meghatározó lesz a későbbi diagnosztikai és terápiás munka folyamatában is.

A vizsgálatot megelőzően a szülőktől kérjük a korábbi szakvéleményeket, hallásvizsgálati eredményeket, a gyermek egészségügyi kiskönyvét, védőnői státuszlapokat- ezek nagyon sok információt tartalmaznak.

Anamnézis = Kórelőzmény

Minden vizsgálatnál felvesszük a biológiai-orvosi, a szociokulturális-pszichés, és a beszédanamnézist. A magzati élettől kezdődően végig vezetjük a gyermek fejlődését.

Milyen kérésekre számíthat szülő?​

  • Terhesség előtti/alatti betegségek problémák
  • Magzati fejlődés
  • Szülés körüli/utáni történések
  • Csecsemőkori táplálás, fogzás
  • Testi/mozgásfejlődés lépései
  • Játéktevékenység jellemzése

Kommunikációra, beszédre irányuló kérdéskörök

  • Milyenek a gyermek interakciói
  • Hogyan próbál kapcsolódni felnőttekhez/gyerekekhez

Otthoni beszédkörnyezetre vonatkozó információk:

  • Ki/kik beszélnek a gyermekkel, 
  • Idegen nyelvi környezetben él-e a gyermek, 
  • Milyennek látják a beszédértését
  • Van-e igénye a mesére, versekre, énekre

Beszédfejlődésre vonatkozó speciális információk

  • Hogyan reagált a gyermek a zajokra/különböző hangokra
  • Mikor jelentek meg az első hangok, hangkapcsolatok
  • Gagyogás
  • Első szavak megjelenése
  • Szókincs bővülésének üteme

Beszédszervi állapot és működés vizsgálata:

A beszéd kialakulásának egyik alapfeltétele a beszédszervek megfelelő működése. A vizsgálat az ajkak, fogazat, arcizmok, nyelv állapotára és működésére is kiterjed. A helyes légzés, levegőbeosztás, hangindítás, hangerő, hangmagasság megfigyelése is rögzítésre kerül.

Beszéd és nyelvi fejlettség vizsgálata

Amennyiben a gyermek már használ szavakat, akkor feljegyezzük, hogy körülbelül mennyi a szókészlete. A szakemberek számára fontos információ, hogy például csak főneveket használ a gyermek, vagy például megjelennek már az igék, esetleg összekapcsol szavakat. Fontos az is, hogy a gyermek által produkált kifejezések mennyire érthetőek a környezet számára, vannak-e szótöredékek, gyermeknyelvi szavak, melyeket csak ő használ.

A szülők kikérdezését követően természetesen a gyermek megfigyelése történik, ezt játékos helyzetben kell elképzelni. Ilyenkor a vizsgálatvezetőnek van lehetősége arra, hogy megfigyelje, milyen játékot választ a gyermek/játszik-e e gyedül, hogyan kommunikál, hogyan reagál idegen helyzetben, hogyan próbál segítséget kérni.

A gyermekhez kapcsolódva igyekszünk a játéktevékenység részeseivé válni, így információt kapunk arról is, hogyan viszonyul a felnőttekhez, mennyire követi az utasításokat, milyen a beszédértése, mennyi hangadást produkál a játék során.

A vizsgálat lehetséges kimenetele:

A gyermek életkorának és aktuális fejlettségi szintjének megfelelően a továbbiakban javaslatot tehet a szakember szakértői vizsgálatra (amennyiben indokolt), logopédiai terápia indítására.

A vizsgálatot követően tanácsokkal látjuk el a szülőket arra vonatkozóan, hogy otthon mivel tudják segíteni gyermekük beszédfejlődését.

A logopédiai felmérés még nem jelenti azt, hogy feltétlenül szükség lesz terápiára is. A megkésett beszédfejlődésű gyermekek esetében pedig (mivel itt csak időbeli késéről van szó) akár néhány hónap fejlesztés után elérik az életkori szinten elvárt beszédprodukciót.

Esetleírás: Márk az óvodakezdés előtti nyáron még egyetlen szót sem használt, nem volt képes semmilyen hangutánzásra. A szakértői vizsgálat során heti 2 óra logopédiai fejlesztést javasoltak számára. A tanév végére -körülbelül 8 hónapos fejlesztő munkával sikerült elérni, hogy már mondatokban, mások számára is érthetően beszél, így további fejlesztésre nincs szüksége.

Kapcsolódó kérdések:

3 éves kisfiam, és még mindig nem akar beszélni csak néhány szót. Ez baj lehet? Hova forduljak?

3 évesen már a mondatok használata jellemző a tipikusan fejlődő gyermekeknél. Egyébként ekkor van a logopédiai szűrővizsgálat időpontja is (3. betöltött életév)- így a gyermeket mindenképpen felméri egy szakember. Érdemes az óvodával és a logopédus szakemberrel is egyeztetni.

Az természetes, hogy 2 éves a fiam és nem nagyon akar beszélni? Néha mond egy-két szót, de többet nem.

A beszéd megjelenése nem tudatos döntés eredménye. Kisfiúknál körülbelül a 2 éves kor az a mérföldkő, ahol várjuk a szavak megjelenését. Amennyiben nem bővül a szókincs, nem használ újabb kifejezéseket, akkor szükséges szakemberhez fordulni. Nagyjából 50-70 szó megjelenése és használata az elvárt.
Tudom minden baba kicsit más, de mikortól aggódhatok, hogy nincs egy szava sem a babának?
Általában egy éves kor körül már megjelennek az első szavak, kifejezések. Lányoknál másfél évesen, fiúknál 2 évesen legkésőbb meg kellene jelenni a szavaknak.
2,5 éves kislány nem mondja ki a szavakat, hanem a hangok alapján nevezi el az állatokat. Pl.: a cica a nyau, a kutya a vau. Elkezdett már főnevek mellett igéket is használni, több szót összerakni, például anya gyeje, anya nem. Védőnő szerint csak később fog elkezdeni beszélni, de ez rendben is van, nem kell fejlesztés.
A beszédindulásakor sok gyermeknél jellemző, hogy először állatok, járművek hangját kezdik produkálni, aztán jönnek az egyszerűbb szavak. Ha a főnevek mellett már igéket is használ, akkor nagy valószínűséggel hamarosan már össze fogja fűzni ezeket. A tipikusan fejlődő gyermekeknél ez a kétszavas mondatok időszaka.
Kisfiam 22 hónapos, még egyetlen szót se mond. Morog, gagyog, látszik, hogy erőlködik, mondaná. Ritkát mondja, hogy ba-ba, de ezen kívül semmi. Ezt sem célzottan, csak próbálkozik. Van okom aggódni?
A gagyogást kommunikációs eszközként használják a gyermekek, emellett a beszédszervek mozgásügyesítését is szolgálja. Pozitív, ha a gyermek próbálgatja a hangját, játszik vele. Szülőként abban segíthetsz, ha folyamatosan válaszolsz a hangadásokra, így megerősíted azt. A gyermek mindig lássa az arcotokat, figyelje a szájat, amikor beszéltek hozzá. Ha 2 éves kor körül sem indul meg látványosan a szavak használata, akkor mindenképpen javasolt a vizsgálat.
Bizonytalan vagy, esetleg úgy érzed, hogy segítségre lehet szükségetek? Bátran kérj egyedi tanácsadást szakértőnktől, Hepp Katalintól!

Tanácsadás

Egy alkalmas online egyéni logopédiai tanácsadás Hepp Katalinnal

Egy alkalmas egyéni tanácsadás Hepp Katalinnal, logopédiai tanácsadás, iskolaérettség, beszédfejlődés és korai fejlesztés témakörökben.

6000 Ft

Szerző: Hepp Katalin
Gyógypedagógus-Logopédus,

Szakterülete: beszédindítás, artikulációs zavarok, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia terápiák, iskolai előkészítő csoportokkal való foglalkozások, beszédfeldolgozási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése.

Bevásárlókosár
Tetejére görgetés