Autizmus spektrum zavar
Az autizmus az orvostudomány jelenlegi besorolása alapján az egész személyiségre kiterjedő fejlődési zavarok egyike. Olyan veleszületett fejlődési zavar, mely alapjaiban befolyásolja a fejlődés, illetve a viselkedés minden területét egész életen át. A zavarért általában olyan genetikai tényezők felelősek, amelyek a központi idegrendszer, az agy eltérő fejlődését eredményezik, viszont a tudományos kutatások ezzel kapcsolatban a mai napig nem zárultak le. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy nem gyógyítható és nem előzhető meg, a problémák bizonyos része azonban fejlesztéssel ellensúlyozható.
Az autizmussal élők információ-feldolgozási, illetve alapvető kognitív rendszere másképp működik, mint „tipikus” társaiké, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a környezetből érkező szociális, illetve fizikai ingereket másképp érzékelik, észlelik, és másképp dolgozzák fel. Ebből kifolyólag viselkedésük, gondolkodásuk és reakcióik markánsan eltérnek az átlagostól. A fennálló zavarok a beszédkészségre, a finommotorikára és a kommunikációra is hatással lehetnek.
Az autizmus nem egy ritka állapot, kutatások alapján 1-2 %-os arányról számolhatunk be. Számuk látszólag növekvő tendenciát mutat, ami részben a hatékonyabb diagnosztikus eszközöknek, részben pedig az alkalmazott kritériumok bővülésének köszönhető.
Viselkedéses megjelenését tekintve az autizmus nagyon változatos, egyedi képet mutat annak függvényében, hogy egy adott személynél milyen reakciók, viselkedésformák jelennek meg.
A következő három terület fejlődése, illetve működése minden autizmussal élőnél problémát mutat:
- kommunikáció,
- a rugalmas viselkedés szervezése
- és a társas viselkedés.
Tünetek lehetnek
12 hónapos korig:
- nehezen értelmezhető a sírás
- szokatlan vagy korlátozott gagyogás (rikoltozás, visítás)
- előfordulhat, hogy az első szavak megjelennek, de értelmetlenül használja azokat
- a mosoly korlátozott megjelenése vagy éppen hiánya (6 hónapos kortól)
- az érzelmek nem jutnak kifejezésre az arcon, illetve a testtartásban (6 hónapos kortól)
- nem viszonozza a szülőtől/ gondviselőtől érkező mosolyt, hangokat vagy gesztusokat (9 hónapos kortól)
- a gagyogás hiánya.
12-24 hónapos korig:
- kölcsönösség hiánya az integetésben, mutatásokban (12 hónapos kortól)
- sajátos beszédfejlődés: megfigyelhető a beszédfejlődés késése, megakadása, vagy egyéb tünetek megjelenése, például: szavak, mondatok visszhangszerű ismétlése
- limitált arcmimika, gyenge gesztikuláció, kommunikációját nem segíti nonverbális eszközökkel
- nehezen nyugtatható meg
- sajátos mozgásfejlődés
- problémák az étkezéssel
- szavak megjelenésének a hiánya (18 hónapos kortól)
- ezeken kívül bármilyen olyan hiányosság, mely fellelhető, vagy zavaró a beszéd, a kommunikáció, a viselkedés vagy a szociális kapcsolatok területén figyelmeztető lehet.
24 hónapos kortól további figyelmeztető tünetek:
- a két szóból álló, értelmes mondatok megjelenésének a hiánya
- korlátolt az utánzó játék
- nem mutat érdeklődést a többi gyermek iránt
- korlátozott az élmények, az öröm megosztása
- bizonyos ruhák hordásának visszautasítása, illetve bizonyos ételek teljes elutasítása
- kitörések, melyek alatt a gyermeket lehetetlen, vagy csak nagyon nehezen lehet megvigasztalni.
Óvodáskorban:
- nincs kreatív nyelvhasználat
- azoknak a gyerekeknek az esetében, akik beszélnek, felénél rossz a hangképzés, nincs értelmes beszéd
- beszédre jellemző:
- sok vagy kevés, nem adekvát hangsúly, hangerő, intonáció jellemző a névmások tévesztések, túlérzékenység, akár felnőttes szófordulatok
- nonverbális kommunikáció területén esetenként megfigyelhető a tekintet használata, gesztikulálás, arckifejezések
- jellemző lehet a gesztusok és a beszéd megértésének nehézsége, a többértelmű fogalmak, jelképek és a humor megértésének nehézsége, így azt szó szerinti értelmezi
- egyéb tünetek:
- a ragaszkodás, szokatlan érdeklődés, nehezített tevékenységváltás, heves ellenállás, dühroham,
- szokatlan játéktevékenység: hiányzik a szerepjáték, a sorba rendezés, “mintha” játék
- szociális interakció tekintetében: egyirányú beszéd, élmény megosztás hiánya, társas érdeklődés hiánya, nehezen vonható be a társas tevékenységekbe, ritkán kezdeményez
- csak ritkán vagy egyáltalán nincs tekintettel mások érzéseire, szükségleteire, nem keresi a vigaszt
- empátia hiánya, nem szereti, ha megérintik, zavarba ejtő viselkedés nyilvános helyen.
Iskoláskorban:
- hiányzik a kölcsönösség a kortársakkal
- a játékban nem vesznek részt, vagy nem megfelelően vesznek részt
- azoknak a fogalmaknak a megértése melyek szociális tartalmakhoz kapcsolódnak, nehézséget jelent számukra
- tanulási nehézségeik lehetnek a figyelmi problémák miatt
- sok időt töltenek szokatlan tevékenységgel, vagy passzívan.
Nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen minél korábban kezdődik meg a korai fejlesztés, annál jobb eredmények érhetők el a fejlődés területén. Nagyon sokszor a beszéd késése vagy korlátozottsága miatt kerülnek szakemberhez az autizmussal élő gyermekek. Ilyenkor azonban nagyon fontos, hogy más területeket is megvizsgáljuk annak érdekében, hogy az autizmus diagnózisát megerősítsük, vagy éppen kizárjuk.
Az autizmus diagnosztizálása célzott pszichiátriai, pszichológiai, gyógypedagógiai kivizsgálással történhet, optimális esetben 2-3 éves korban, de a diagnózis megszületésének időpontja eltérő lehet. Van, akinél csak felnőtt korban történik meg a diagnosztizálás.
A fent említett vizsgálatokat követően írásos szakvéleményt adnak ki, melyben pontosan leírják a diagnózist, a kezelés és ellátás lehetőségeit. A diagnózist tehát egy komplex szakmai team állítja fel. A sajátos nevelési igényű státusz megállapítása az orvosi vélemény alapján a megyei szakértői bizottság feladata.
Az autizmussal élők számára számos, különböző fejlesztésre van szükségük. Ezeknek a fejlesztéseknek azonban igazodni kell a gyermek képességeihez, igényeihez.
Fejlesztések, terápiák, melyek az autizmussal élők esetében alkalmazhatók
Mozgásfejlesztés területén:
- TSMT
- Ayres terápia
- Alapozó mozgásterápia
- Delacato terápia
Kommunikáció és beszédfejlesztés:
- Logopédiai terápia
- Babzsák Fejlesztő Program
Kiscsoportos formában zajló tréning, melynek során a társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése, gyakorlása történik. A program kidolgozása az Autizmus Alapítvány munkatársainak nevéhez köthető, Őszi Tamásné szerkesztésében vált ismertté
- ABA terápia: Az ABA terápia gyermekközpontú, a gyerek motivációján alapul, és nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a terapeuta közötti pozitív kapcsolatra. A terápia a pozitív megerősítésre alapoz, amely a tanulás egyik legfontosabb tényezője. A terápia célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játék készség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés csökkentése.
- TEACCH terápia (kommunikációs és szociális fejlesztés): TEACCH módszer alkalmazása egyénre szabott formában történik intézményi és otthoni körülmények között egyaránt. A szülőkre a program minden szakaszában nagymértékben támaszkodik. Az egyénre szabott strukturált környezet kialakítása a legfontosabb szempont a fejlesztés során, ami segíti a napi tevékenységek végrehajtását, biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi számukra a világot. A vizuális segítségnyújtással a gyermek számára azonnal átláthatóvá válik, hogy mit kell tennie. Az alternatív viselkedésminták tanításával könnyebbé válik a társakkal való kapcsolati rendszer kialakítása, az élethelyzetekhez való alkalmazkodás.
- PECS módszer (Picture Exchange Communication System – Képkártya-csere módszer):
A PECS módszer olyan tanítási rendszer, amely lehetőséget biztosít a beszédképesség területén jelentős elmaradást mutató gyermekek számára, hogy képek alkalmazásának segítségével kommunikálhassanak. A képkártya-csere módszer kezdetben megtanítja a gyermeket a tárgykép és tárgy közötti összefüggés (csere) megértésére, majd fokozatosan a képek és szimbólumok megkülönböztetésére. A szimbólumokkal történő mondatalkotás elsajátítására törekszik, így a PECS megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek kifejezhesse vágyait, megfigyeléseit és érzéseit, valamint segíti az önálló szókincs kialakulását. Bár a módszer vizuális segédeszközként szerepel az autista személyek fejlődésének támogatásában, a verbális kommunikációra biztatja a gyermeket. A PECS módszer otthon és intézményi keretek között egyaránt (pl. óvoda, iskola) alkalmazható.
- Művészeti terápiák, zeneterápia
- Állatasszisztált terápiás lehetőségek:
kutyás terápia
lovasterápia
Egyéb lehetőségek:
- látásterápia- kiegészítő terápiaként
- hallásterápia- kiegészítő terápiaként