A hiszti és az agresszió közötti különbség gyermekkorban
Mit jelent
“Az agresszió olyan viselkedésforma, amelynek célja, hogy egy másik személynek kárt vagy testi sérelmet okozzon. Ez magába foglalja a verbális és a fizikai agressziót is, amikor egy gyermek ellenséges módon viszonyul társaihoz, testvéreihez vagy a felnőttekhez.” (Wikipédia).
A hisztit úgy lehetne leírni, mint kellemetlen és zavaró viselkedések vagy érzelmi kitörések egyvelegét. Nagyobb valószínűséggel fordul elő fiatalabb gyermekek esetében, illetve azoknál, akik nem tudják megfelelően kifejezni szükségleteiket vagy kontrollálni érzelmeiket, amikor frusztráltak.
Az agresszív viselkedés irányulhat mások vagy saját maguk felé, míg a hiszti gyakran a kielégítetlen szükségletek miatt következik be és szintén agresszióval járhat. Mindkettő megnyilvánulása a nyafogástól, a sírástól a sikoltozásig, rugdosásig, ütlegelésig is terjedhet.
Életkor
Háttér, okok
Hiszti
Akkor fordul elő, ha a gyerekek fáradtak, éhesek vagy kényelmetlenül érzik magukat. A kicsik függetlenségre és a környezetük feletti kontrollra vágynak – többre, mint amennyivel valójában el tudnak bírni. Hisztizhetnek, mert nem kapnak meg valamit, amit szeretnének (például édességet), esetleg nem tudják elérni, amit szeretnének (például rávenni a szülőt, hogy foglalkozzon inkább velük). Az is megtörténhet, hogy ki akarják fejezni magukat, azonban ez nehézségekbe ütközik.
Nem mindig tudják kimondani, hogy mit akarnak, illetve mire van szükségük. Ez annak
köszönhető, hogy az érzéseket leíró szavak bonyolultabbak és használatuk később alakul ki, az efféle frusztráló élmény pedig könnyen okozhat hisztit. Idegesnek érezhetik magukat, és a frusztráció dühkitörésként nyilvánulhat meg.
Ahogy a nyelvi készségeik fejlődnek, a hisztik mennyisége csökken. A frusztráció kezelésének megtanulása olyan készség, amelyet a gyerekek idővel sajátítanak el.
Agresszió
- Genetika és egyéb biológiai tényezők
- Egészségügyi problémák és adott élethelyzet
- Környezeti tényezők: szoronghatnak és bizonytalannak érezhetik magukat, illetve nehézségekkel küzdhetnek a társas kapcsolataikban.
- Frusztráció: az egyik gyakori kiváltó ok, amikor a gyermek nem kapja meg, azt, amit szeretne, vagy olyasmit kérnek tőle, amihez nincsen kedve.
- Állandó stressz
- Csúfolás
- Szigorú nevelési stílus
- Sérülés homloklebeny-károsodás, epilepszia (ritka)
- Trauma
A gyermekek esetében a dühproblémákhoz gyakran társul például:
- ADHD: az impulzivitás és a helytelen döntések sorának meghozatala olyan viselkedéshez vezethet, melyet sokan agresszívnek értelmeznek. Ezek a gyerekek gyakran nem veszik figyelembe tetteik következményét, ami érzéketlennek vagy rosszindulatúnak tűnhet, holott valójában csak nem gondolnak bele a másik helyzetébe.
- Autizmus: nehezen tudják kezelni szorongásukat vagy frusztrációjukat, mivel nem képesek úgy kifejezni érzéseiket, mint mások.
Hangulatzavarok, például bipolaritás - Oppozíciós zavar (ODD)
- Diszruptív hangulatszabályozási zavar (DMDD)
- Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
- Tourette-szindróma
- Viselkedési zavar
Kezelése
A hisztik nem annyira súlyosak, mint az agresszív viselkedés, kevesebb problémát is okoznak, emellett könnyebb kezelni is őket. Azonban ha romlik a helyzet, a kitörések egyre erősebbek,
és már nem tudsz velük mit kezdeni, kérj szakértői véleményt. Mind gyakori hiszti, mind agresszív viselkedés esetében a kisgyermekeket a szülők pszichológiai vagy pszichiátriai vizsgálatra vihetik be, illetve gyermekorvos utalhatja be őket.
Lehetséges kezelési módok:
- Kognitív viselkedésterápia (CBT)
- Szülői menedzsment képzés (PMT)
- Egyes gyermekek bizonyos problémák kezelésére, melyek agresszív viselkedéssel járhatnak, gyógyszert is szednek (például ADHD, szorongás vagy depresszió)..
Mikor kell szakemberhez fordulnod?
- Ha a hisztirohamok 4 éves kor után rosszabbodnak
- Az efféle viselkedés rendszeressé válik, illetve tartósan fennáll vagy egyre rosszabbodik
- Nehéz megnyugtatni a gyermeket a hiszti után
- Megsebesíti önmagát vagy másokat, rongál
- Magatartása veszélyezteti saját magát vagy másokat
- A dühkitörések során visszatartja a lélegzetét, és fennáll az ájulás veszélye
- Rémálmai vannak, problémák jelentkeznek a szobatisztasággal kapcsolatban, fáj a feje, a hasa, szorong, nem hajlandó enni vagy lefeküdni, túlzottan ragaszkodik valamelyik szülőhöz
- Viselkedése konfliktusokhoz vezet a szülőkkel, a testvérekkel, a kortársakkal vagy az óvónőkkel
- Aggódsz, hogy gyermeked viselkedésére esetleg fizikai büntetéssel reagálnál
Szülőként mit tehetsz?
Az agresszióval
- Tanítsd meg arra a kicsiket, hogy hogyan fejezzék ki mind a pozitív, mind a negatív érzéseiket.
- Minél nyugodtabb vagy, annál inkább képes leszel higgadtan reagálni. Ez pedig csökkentheti az agresszív viselkedést.
- A megfelelő kommunikáció és a problémamegoldó képesség fejlesztése szintén kiváló példát mutat. Tudasd a gyermekkel, hogy az agressziót nem toleráljuk sem otthon, sem máshol.
- Fontos, hogy világosak legyenek az otthoni szabályok, gondoskodj arról, hogy ezeket mindenki következetesen betartsa.
- Biztosíts stabil környezetet, és ápolj jó kapcsolatot a gyermekeddel.
- Próbáld megérteni, miért viselkedik agresszívan.
- Történhetett valami az óvodában? Lehet köze otthoni eseményekhez?
- Ha megdicséred a gyermeket, amikor jól viselkedik, megerősíted abban, hogy a jövőben is így tegyen.
- A jutalomtáblák bevezetése hasznos lehet, mivel megerősítik a helyes magatartást. Érdemes különböző képeket elhelyezni rajtuk, amelyekre a gyermek matricákat ragaszthat fel, ha jól viselkedett.
- Fontold meg, hogy otthon kialakítasz egy “nyugis” helyet (néhány pedagógus ezt teszi az óvodában is). Használj sok párnát, könyveket, plüssállatokat, halk zenét egy olyan helyen, ahol mások nem zavarják a gyermeket.
A hiszti közben, illetve annak megelőzéséért
- Ismerd gyermeked határait. Ha tudod, hogy fáradt, lehetséges, hogy nem ez a legjobb alkalom, hogy bevásárolni menj, esetleg megpróbálj még egy ügyet elintézni.
- Próbáld megérteni és fogadd el gyermeked dühét.
- Találj valamit, amivel azonnal elterelheted a figyelmét. Ez például lehet egy kisállat az utcán, vagy bármi, amit az ablakon keresztül lát.
- Ha egyszer nemet mondtál, ne gondold meg magad, és mondj igent csak azért, hogy véget vess a kellemetlen szituációnak. A gyermek azt fogja gondolni, hogy ezzel a technikával elérheti, amit akar.
Ehhez hasonlóan az sem segít, ha megvesztegeted édességgel.
Várd meg, míg abbamarad a hiszti, ne törődj a körülötted lévő emberek rosszalló tekintetével. - Próbáld meg határozottan megfogni a gyermeked, amíg a hiszti el nem múlik. Ültesd le egy kijelölt székre vagy a sarokba néhány percre.
- Legyen a közelben, hogy felügyelhesd és meggyőződj arról, hogy nem árt magának, de ne lépj közbe, amíg nem nyugszik meg.
- Tudasd gyermekeddel, hogy hogy minél hamarabb megnyugszik és marad csendben, annál hamarabb lesz vége ennek a kellemetlen helyzetnek.
- Ha otthon vagytok, próbálj meg egy kis időre átmenni a másik szobába.
- Tartsd a tiltott tárgyakat a gyermek látókörén kívül, a bevásárlásokat pedig tervezd minél rövidebbre.
Ha elveszíted a türelmed, vagy kiabálsz a gyerekkel, azzal nem vetsz véget a hisztinek. - Beszélgess velük. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk nekik, az első lépés az, hogy kiderítjük, mi az oka a feszültségnek.
- Éreztesd velük, hogy őket szereted, azonban a viselkedésüket már kevésbé.
- Vedd észre, amikor gyermeked valami jót cselekedett.
- Keress egy nagy füves területet, például parkot, és bátorítsd gyermeked, hogy szaladgáljon és kiabáljon.
- Az, hogy ők irányítsák az eseményeket, fontos a kicsik számára. Próbáld ezt éreztetni velük, néhány kevésbé fontos dologgal kapcsolatban. Kínálj fel kisebb választási lehetőségeket, mint például “almát vagy körtét szeretnél enni?”.
