Minden, amit a méhlepényről tudnod kell
A női szervezet csodákra képes. Az egyik ilyen csoda, hogy a méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet (placenta) képes növeszteni. A placenta a petesejt beágyazódási helyén jön létre, trophoblast sejtek szaporodásával. Ezek a sejtek oszlopokat alakítani ki, amikbe erek fognak benyomulni. Kialakul a petekamra és létrejönnek chorionbolyhok. Ezekből a bolyhokból szoktak mintát venni genetikai vizsgálat alkalmával (chrionboholy- mintavétel).
A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben. Ritkán azonban a lepény, köldökzsinór és ezek funkciói zavart szenvedhetnek. Az alábbi bekezdésekben bepillantást nyerhettek a lepény élettani jelentősségébe és a méhlepény betegségeibe.
A méhlepény felépítése és anatómiája
Súlya átlagosan 500 gramm körül mozog. Extrém esetekben 800-1000 grammot is elérheti. Általában korong alakú, de szív, ovális és egyéb formákat is ölthet. Átmérője általában 22 cm. Anyai és magzati felszínre különíthető el.
- Anyai felszín: Itt találhatók a cotyledok (tagolt húsos rész), ezzel az oldalával rögzül az anyaméhhez. A placenta tapadási felületének a helyéből származik a gyermekágyas vérzés. Ennek a “hegnek” a gyógyulási ideje 4-6 hét ez idő alatt a gyermekágyas vérzésnek meg kell szűnnie.
- Magzati felszín: Amnion lemez (magzathoz közelebb eső rész) ezen belül található a magzatvíz. A másik a chorion lemez (magzattól távolabbi rész) rétegből áll.
A méhlepényben közvetlenül sosem keveredik az anyai és magzati vér. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának a finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérellátás az 500-600 ml/percet is elérheti. A placenta 100-120 ml vért tartalmaz.
A placenta feladatai
- kapcsolatot biztosít anya és a magzat között
- gázcsere (oxigén, szén-dioxid)- endokrin funkció (hormonális)
- a magzat táplálása: diffúzió útján megy végbe, glükóz (cukor), víz, elektrolitok formájában, aktív transzporttal vitamin átvitel történik
- szűrési funkció (kóros anyagcsere termékek). A lepény nem engedi át az IgA, IgD, IgE, IgM immunglobulinokat, de az IgG-t igen. A lepényen az alkohol, drogok és bizonyos gyógyszerek átjutnak, magzati káros hatást érhetnek el.
Forrás: Amore di mamma
Méhlepény rendellenességei
- meszes méhlepény (az anyai felszínen elhelyezkedő porckemény, fehér meszesedés)
- placenta bilobata, trilobata, multilobata (a lepény 2, 3 vagy több lebenyre oszlik)
- placenta fenestrata (ablakszerű nyílás található a lepényen)
- placenta bipartita, tripartita, multipartita ( a lepény 2, 3 vagy több egymástól burokkal elválasztott lebenyre oszlik)
- placenta ungiliformis (vese/patkó alakú lepény)
- placenta linguata (nyelv alakú lepény)
- placenta accessoria (melléklepény, ami nincs összeköttetésben a főlepénnyel)
- placenta succenturiata ( melléklepény, ami erekkel kapcsolódik a főlepényhez)
- placenta marginata ( a lepény szélén sárgás színű csík látható)
- placenta membranacea (vékony, nagy kiterjedéső állomány szegény lepény)
Placenta tapadási helye
A lepény beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben. Ezek a következők:
- Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt. Akinek hátul tapad a lepénye, előbb érezhet magzatmozgást.
- Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából. NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.
- Fundusban: “Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
- Előlfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el. A lepény széle elérheti, részben fedheti vagy teljesen befedheti a méhszájat. Ha teljesen vagy részlegesen fedi a méhszájat a lepény, akkor hüvelyi szülés a fizikai akadály és a vérzés veszély miatt nem lehetséges. Hacsak eléri a méhszájat vagy közel van a méhszájhoz a lepény, hüvelyi szülés megengedett fokozott figyelemmel. A lepény helyzete várandósság alatt ultrahanggal jól követhető, a placenta praevia időben felismerhető. Mivel a méh folyamatos növekedésben van, így csak a 2. trimeszterben állapítható meg pontosan a diagnózis, a lepény ekkor még magasabbra kerülhet a méhszájtól. Placenta praevia esetén az orvos dönt a szülés kimeneteléről (császármetszés vagy hüvelyi szülés).
Abruptio placentae azaz korai lepény leválás
Akkor beszélünk idő előtti lepényleválásról, ha a lepény akkor kezd leválni, mikor a magzat még nem született meg. Az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény. A későn észlelt leválás magzati és anyai halálhoz vezethet.
Jellemzők:
A vérzés inkább barnás, a méh tónusa fokozott (folyamatosan kemény és össze van húzódva) a fájdalom a méh bizonyos területére korlátozódik, rossz közérzettel és általános állapottal jár, a magzati szívhang hirtelen lecsökken, lehetnek toxaemiára utaló tünetek. Veszélyes, mert a vérzés befelé is történhet, így nincs mindig látható vérzés. Diagnózisa UH vizsgálattal történik. Minden esetben azonnali életmentő császármetszést végeznek. Pontos oka nem ismert, azonban néhány tényező előidézheti:
- a hasat ért nagy ütés
- rövid kldökzsinór húzódása szülés alatt
- praeeclampsia, magas vérnyomás, túlhordás, fertőzés
- idő előtti burokrepedés, sok magzatvíz (polyhidramnion) vagy ikerterhesség alatt.
Ha hirtelen fellépő, erős hasi fájdalmat és erős vérzést tapasztalsz, hívd a mentőket! De ne feledd, nem mindig van vérvesztés! Néhány anyuka, akinek részleges leválása van, rendszeres ellenőrzéssel folytathatja a teljes terhességet, olykor kórházi befektetés mellett döntenek a megfigyelés miatt.
A lepény beágyazódási zavarai
Legtöbb esetben akkor fordul elő, ha a pete az endometrium sérült részébe ágyazódik be.
- Placenta adhaerens: szívósan tapadó lepényt jelent, ekkor a lepény normál mélységben tapad, de bizonyos körülmények miatt nem képes magától leválni, oxitocin adása, ritkább esetben kézi leválasztás történik
- Placenta accreta: a placenta bolyhai elérik a méhizomzatot
- Placenta increta: a placenta bolyhai átszövik a méh izomzatát
- Placenta percreta: a placenta bolyhai a méhizomzaton túl a hashártya borítékig is eljutnak.
Az utóbbi három esetben a méhlepény oxitocin hatására sem tud megszületni, azt műtéti körülmények között kell eltávolítani a vérzés és lepénydarabok visszamaradása miatt.
Visszamaradt lepény (retentio)
Ha a méhlepény vagy burok egy kis része bent marad a méhben az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez vezethet (sepsis). Ebből eredően alakulhat ki láz, és méhgyulladás a gyermekágyas időszak alatt.
Ennek elkerülése miatt fontos a méhlepény körültekintő vizsgálata. Ha töredezett a lepény, vagy hiányos a burok akkor egy tompa műszerrel (küret kanál) méhűri betapintást végeznek szülést követően.
Ha később derül ki a retentio szembetűnő tünet a láz, alhasi fájdalom, bűzös hüvelyi folyás/vérzés, ököl nagyságú véralvadékok távozása. Ha valaki szülés után ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon szülész-nőgyógyászhoz. Az orvos ultrahang vizsgálatot végez és altatás mellett küret kanalas betapintással kiüríti a méhet. Ez esetben antibiotikumos terápiát is elrendelnek.
A 6 hetes kontroll vizsgálat során újra ellenőrzik, hogy megfelelően kiürült-e a méh, rendesen össze van húzódva és nincs sérülés vagy rendellenes vérzés. Minden esetben UH vizsgálatot végeznek.
A szülés harmadik (lepényi) szakasza
A magzat megszületésétől a méhlepény távozásáig tart. Tankönyvi példák alapján 30 perc a normál időtartama. Ha ennyi idő alatt nem válik le a lepény spontán, valamilyen beavatkozásra (oxitocin adása, húgyhólyag katéteres kiürítése, külső nyomás) van szükség. Bizonyos helyeken aktívan vezetik ezt a szakot, tehát 5 vagy 10 NE oxitocint adnak vénásan vagy infúzióban. Passzív lepényi szaknál várjuk, amíg magától leválik és távozik a lepény, az anyának ösztönös nyomási ingere lesz. A szülésznő a lepény leválás jeleit figyeli:
- a méh jellegzetes összehúzódása “tarajosodás”
- leválási vérzés
- a köldökzsinór kijjebb csúszik a hüvelyből
- a szeméremcsont felett benyomva a hasat a köldökzsinór már nem húzódik vissza.
Ha ezek valamelyike megtörténik nyomásra bíztatjuk az édesanyát és a köldökzsinór enyhe húzása mellett a lepény a szülésznő kezébe születik. Erős vérzés vagy a lepény le nem válása esetén a lepény műtéti leválasztására van szükség, amiről az orvos dönt.
Köldökzsinór- funiculus umbilicalis
A köldökzsinór későbbiekben kzs, általában a méhlepény közepéből ered és a magzat köldökén keresztül biztosít összeköttetést. A kzs-ban 2 artéria és 1 véna található. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú.
A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük. A Wharton-kocsonya segít megvédeni a köldökzsinórt a fizikai ártalmaktól, mint az összenyomódás és a csomók, amelyek befolyásolhatják a baba felé irányuló és a babától származó véráramlást.
Köldökzsinór rendellenességei:
- A 30 cm-nél kisebb zsinórt rövid kzs-nak nevezzük, ami fizikai akadályt képezhet és elhúzódó kitolási szakhoz (szülés) vezethet. Ha extrém rövid a kzs, fizikailag nem tudják mellkasra vagy hasra helyezni az újszülöttet.
- A 80 cm-nél hosszabb zsinóron kzs csomó képződhet, illetve rátekeredhet a magzat nyakára, végtagjaira válla köré, de nem feltétlenül jelent veszélyt.
Egy 2012-es tanulmány szerint a köldökzsinór hosszúságok óriási változatosságot mutatnak: a legrövidebb köldökzsinór 24 cm, a leghosszabb pedig 124 cm volt. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az extrém rövid és hosszú köldökzsinórral rendelkező babáknál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő komplikációk például a baba szívritmusának rendellenességei a szülés során, azonban a hosszúság nincs összefüggésben a baba nemével, súlyával vagy hosszával.
Késleltetett köldökzsinórellátás
Késleltetett köldökzsinórelkötésről akkor beszélünk, amikor a köldökzsinórt csak a köldökzsinór pulzálásának megszűnése után, vagy a születés után 1-3 perccel szorítják vagy vágják el.
Késleltetett köldökzsinórelkötéskor a köldökzsinór sápadt, petyhüdt és fehér lesz, mivel az összes vér elhagyta. A legtöbb szülőszobában ez a szülés folyamatának standard részévé vált, kivéve, ha orvosi okból a köldökzsinórt azonnal el kell vágni (pl. a kisbabának újraélesztésre van szüksége).
A késleltetett köldökzsinórelkötés állítólag növeli a kisbaba vasraktárait, valamint a hemoglobinszintet (oxigénszállító vérsejt) és a vértérfogatot. Ez még több előnnyel jár a koraszülöttek számára. Kisebb tanulmányok azonban kimutatták, hogy a köldökzsinór elszorításának késleltetése növeli a sárgaság kockázatát.
Fontos tudni, hogy ha a köldökzsinórból valaki őssejteket tervez gyűjteni a köldökzsinórvér banki tárolása céljából, akkor nem lehet késleltetni a köldökzsinór elszorítását, mivel a köldökzsinórt korán kell elszorítani és elvágni, hogy a lehető legtöbb őssejtet lehessen gyűjteni. Ezt mindig előre kell jelezni a szülőszobán és oda kell adni az őssejtes dobozt a személyzetnek.
En Caul szülés
Lotus szülés
A Lotus szülés az, amikor a köldökzsinórt NEM vágják el vagy szorítják el, és a születés után is a babához csatlakozik. A méhlepényt és a köldökzsinórt hagyják, hogy magától leváljon a baba hasáról, ami általában a születés után 5-15 nappal történik meg (egyes források szerint 3-10 nap, míg mások szerint 7-10 nap).
Miután a méhlepény megszületett, meleg vízben, szitával átmossák, majd sóval és gyógynövényekkel dörzsölik be, hogy segítsék a kiszáradást, megakadályozzák a rossz szagot és lassítsák a baktériumok szaporodását. Ezután tiszta kötszerbe csomagolják, és pamutzsákba teszik, vagy a babához pólyázzák, amíg természetes módon el nem válik.
Az elnevezés az 1970-es évekből, Clair Lotus Daytől származik, aki a Lotus szülés mellett döntött, miután tudomást szerzett arról, hogy a csimpánzok nem mindig távolítják el a méhlepényt a kicsi születése után.
A Lotus szülés előnyeivel és kockázataival kapcsolatban nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre minőségi kutatások, ezért ezt a szülést a szülés megkezdése előtt érdemes megbeszélni a választott egészségügyi szakemberrel. A kutatások hiánya miatt jelenleg nem ajánlott gyakorlat.
Ha a Lotus szülés mellett döntesz, nagyon fontos, hogy figyeld a babán a fertőzés jeleit, különösen a köldökcsonkjánál. Vörösödést, furcsa szagot vagy elszíneződött váladékot kell keresni a csonk körül, valamint figyelni a lázat, vagy ha a baba másképp viselkedik, például rosszul eszik, csökken a teljesítménye, letargikus stb.
Mit tudsz tenni a méhlepénnyel a szülés után?
Placenta kapszulázása: amikor a placentát kiszárítják, lebontják és kapszulába töltik, hogy szájon át bevehesse az édesanya. Egyes anyukák azért csinálják ezt, mert állítólag javítja a tejellátást, a hangulatot és a vasraktárakat, miközben csökkenti a szülés utáni depresszió esélyét, de ezen a területen még több kutatásra van szükség, hogy alátámasszák ezeket az állításokat.
Használd művészeti alkotás készítéséhez: a méhlepényt gyakran “az élet fájaként” emlegetik. Fektess egy darab papírt vagy kartont a méhlepény fényes oldalához, és nyomd meg erősen. A méhlepény hátoldalán lévő erek a papírhoz fognak nyomódni. Óvatosan húzd vissza a papírt, és a képen egy életfa minta fog megjelenni.
Edd meg: néhány édesanya úgy dönt, hogy a szülés után megeszi a méhlepényét. Erre vonatkozóan azonban minimális kutatás van, ezért erősen javasoljuk, hogy beszélgess az egészségügyi szolgáltatóddal, mielőtt úgy döntesz, hogy hazaviszed és megeszed.
Ásd el és ültess rá egy fát: ezt számos kultúrában gyakorolják, de egyre népszerűbb a szülők körében már Magyarországon is. Hazaviszed a méhlepényt, ásol egy gödröt (ami olyan mély, hogy az állatok ne ássák ki), beleteszed a méhlepényt, a tetejére földet teszel, egy új fát ültetsz fölé és nézed, ahogy növekszik az évek alatt.
